Mire is való a tablet

Ahogy egyre többet és többet adnak el a táblagépekből, a piackutatók érdekes képet kaptak arról, hogy mire is használja a felhasználók többsége a készülékét.


A magyarok és a tablet

Az elmúlt években egyértelműen kezdi felváltani használat szempontjából az asztali PC-ket és hagyományos laptopokat az érintőképernyős tablet, legalábbis erre enged következtetni az eNET nemrégen publikált felmérése. A felmérés tavaly októberben készült, ami főleg arra volt kihegyezve, hogy a magyar felhasználók miként és hol használják saját táblagépüket. A külföldi eredményekhez hasonlóan, a többség, azaz a megkérdezettek 55%-a otthon, 4%-a utazás közben, és csupán 5%-a használja a munkahelyen. A kutatók ebből arra engedtek következtetni, hogy ennek oka a tény, hogy a táblagépek elsősorban a tartalom elérésére és fogyasztására alkalmasak, az előállítására annyira nem.

Éppen otthon?

A gyűjtött adatok alapján, a felhasználók túlnyomó része az ágyban, vagy TV nézés közben használja táblagépét, azon belül pedig a reggeli és éjszakai órákban főként. A használat időtartamát is vizsgálták, amiből az derült ki, hogy a tablet tulajdonosok 60%-a naponta legalább egy órát tölt készüléke előtt, ami nem tűnik hirtelen nagy számnak, de összevetve, egy 2011-es felmérés alapján a magyarok átlagosan 2,7 órát töltöttek a TV előtt, amihez viszonyítva az arány azért elég szép. Ebből azt feltételezik a kutatók, hogy a táblagépek elterjedése nagy mértékben befolyásolja a lakosság szabadidős médiatevékenységét.

Dominál a tablet?

Habár az eladások folyamatosan nőnek, a táblagépek még mindig egy nagyon új médiatípust képviselnek, amelynek használatát inkább az okostelefonokéhoz lehetne hasonlítani, mint bármely más ezközhöz. A PC használatra viszont igen nagy hatással van, hiszen a tabletek mind hordozhatóságban, mind felhasználóbarát rendszerükkel folyamatosan szorítják ki nagyobb testvéreiket az emberek szabadidejéből.

Forrás: Hwsw.hu

Miért nem fogy a Windows 8?

A windows szakértő Paul Thurrott próbál magyarázatot találni, hogy a Microfost új operációs rendszeréből miért nem tudnak eladni közel sem annyit, amennyit kellene.


Mi lehet az oka?

Különösen a Windows 7-hez viszonyítva vajmi kevés a kereslet az Windows 8-ra. A már emltített szakember a napokban publikált blogbejegyzése szerint a probléma ott kezdődik, hogy az elődje miatt fokozott érdeklődéssel várták a Windows 8 megjelenését, ami közel sem felelt meg az elképzeléseknek. Ezt többek között a netbookok bukásával magyarázza, hiszen a Windows 7 elterjedésében és népszerűségében ezek a gépek fontos szerepet játszottak, és szerinte nélkülük közel sem adtak volna el annyit az operációs rendszerből.


Érintőképernyő = bukás?

A netbookok hanyatlása viszont önmagában még nem kellene, hogy a Windows 8 bukását is jelentse. Tehát mi is az igazi ok? A Microsoft az operációs rendszerrel az új hardverpartnereit kívánta támogatni, amelyek nem mások, mint az érintőképernyős gépek, amelyek mostanában igen divatosak, ezért gondolta a cég, hogy jó befektetés lesz. Azonban hiába a népszerűség, ha a táblagépek sokkal drágábbak, mint a oprendszer elődjét tartalmazó netbookok, ezért közel sem fogy belőlük annyi, hiszen egy laptop még mindig olcsóbb. Ennek ellenére a cégek igyekeznek az árakat magasan tartani, azonban már belátják, hogy ennek nem lesz jó vége.

Mi van a Surface-el?

A Microsoft saját tálbagépe, a Surface is természetesen Windows 8-at tartalmaz, azonban a remények ellenére, sajnos nem igen fogy a gép. Az ára még mindig jóvan magasabb, mint a kisebb cégek olcsóbb, Adroidot futtató gépei, ezért a fogyasztók nem szívesen fizetnek többet egy ugyanannyit tudó gépért. Az Apple termékekről nem is beszélve, hiszen a táblagépek legismertebbje az iPad a mai napig az egyik legjobban fogyó gép ebben a kategóriában.

Thurrott szerint viszont a Windows 8 legnagyobb vetélytársa az elődje maga, hiszen az eddig Windows 7-et használók nem szívesen cserélik le a jól bevált, stabil, és kényelmes operációs rendszerüket még egyenlőre.

Forrás: Sg.hu

Volt netbook, nincs netbook

2013 január 1-től a két legnagyobb netbook cég, az Acer és az Asus leállítja a netbookok gyártását. A gépek öt évig bírták a piacon, és habár megjelenésükkör a notebookok jövőjének tartották őket, a tabletek és ultrabookok megjelenése végleg megölte a rájuk való igényt.


Netbook, a hordozható internet

A netbookot 2007-ben az Asus cég találta ki, ugyanis szerettek volna egy olyan gépet, amely könnyebben hordozható, mint egy átlagos laptop, ezzel megkönnyítve az internetelérést bárhol az otthonunkon kívül. A netbookok könnyűek (átlagosan 1kg körül vannak), és az energiatakarékos alkatrészeknek köszönhetően sokkal több ideig bírják szusszal, mint nagyobb testvéreik. Ezzel szemben persze sokkal kisebb a teljesítményük, de mivel kimondottan az internethasználatra lettek kitalálva, ezért ez nem okoz gondot. Természetesen az áruk is jóval kedvezőbb volt, mint a laptopoké. Sok felhasználót inkább ez csábította, mint maga a gép általi érdeklődés.

Hiába a siker, bukás lett a vége

Az első netbookot az Acer gyártotta még 2007-ben, majd a többi cég is nekiállt saját netbookjainak. A gépek népszerűsége 2008-2009-ben volt a csúcson, sokak szerint a válságnak köszönhetően, hiszen mint már említettem, a netbookok jóval olcsóbbak voltak mint bármely más kategóriájú számítógép. Egy pár évvel ezelőtti felmérés szerint már száz milliós tételnek kellett volna elkelnie idén, azonban ez a szám egyre csak csökken, és inkább a tizes számok felé halad.

Az ár mellett a hosszú akkumulátor idő is csábító volt sokak számára, ám az újjab laptopok már bőven bírják a netbookokhoz hasonlóan 6-8 óráig a gyűrődést, ezért az ebből származó előnyük nem olyan jelentős, sőt jelentéktelen. A teljesítményükre pedig bőven képes egy okostelefon vagy akár egy gyengébb tablet is.

Bezárnak a gyártósorok

A két legnagyobb netbook cég a már említettek szerint bejelentette, hogy nem gyártanak több netbookot, a kisebb cégek, mint pl. a Lenovo, Samsung, Dell, pedig már pár éve leálltak a gépek gyártásával hasonló okokból. A netbookok alacsony ára miatt az árrés túl kicsi volt, ezért egyszerűen nem volt rajtuk annyi profit, hogy megérje a gyártás.

A végső bukást viszont a 2010-ben, az Apple által bemutatott iPad jelentette, aminek következtében robbanásszerűen törtek be a piacra a táblagépek. A netbook eladások látványosan csökkentek ebben az időben, hiszen a tablet sokkal kényelmesebben hordozható, valamint az akkumulátor is sokkal több ideig bírja mint egy netbook. 2011-ben volt a fordulópont, hiszen akkora fölénnyel volt több a táblagépek eladása, hogy a cégek úgy döntöttek ideje lehúzni a rolót a netbookokat illetően.

Forrás: Index Tech

Troll-e a troll?

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) felmérést, illetve vitaanyagott adott ki, melyben azt vizsgálja, hogyan, vagy egyáltalán lehet-e kezelni a problémás internetes hozzászólásokat.


A híd alól az internetre költöztek

Sokan még a mai napig nem igazán vannak tisztában az internetes troll fogalmával, és nem veszik észre, ha esetleg őket érinti egy ilyen hozzászólás, vagy esetleg levél. A trollok ugyanis semmi másra nem hajaznak, csak arra hogy meghökkentő ill. provokatív hozzászólásaikkal valamiféle érzelmi (természetesen főleg negatív) reakciót váltsanak ki az olvasóból. Ezek a hozzászólások általában nem kapcsolódnak az eredeti témához, képhez, videóhoz, hanem egész egyszerűen a piszkálódásra van kiélezve. A trollok majdnem 90%-a névtelen, vagy a hozzászólásukhoz hasonlóan provokatív álnévvel rendelkeznek, és sokszor személyeskedéssel érik el céljukat.


Minden kommentelő troll?

Természetesen nem. A már említett MTE felmérést készített arról, hogy mi motiválja a hozzászólókat, miért írnak egy adott témához. 
Az következő eredmény született:

Mint ahogy az ábrán is látható, sok ember a véleményét kívánja kinyilvánítani a hozzászólással, legyen az pozitív vagy negatív. 


Tehát mi is a probléma?

Az MTE a felméréséből a következőket vonta le:
- A kommentelés a véleménnyilvánítás, és a szólásszabadság fontos felüle, csupán az anonimitás miatt kicsit bátrabban szólnak hozzá az érdeklődők.
- Mivel ez egy teljesen új vélménnyilvánítási forma, nincs rá jogszabály, illetve a jog sem tud sokat kezdeni egy-egy keményebb hozzászólással, még akkor sem ha sértő.
- Meg kell határozni, hogy mettől is számít jogsértőnek egy adott hozzászólás, meddig tart a szólásszabadság.
- Viszont magát a problémát nem feltétlenül jogi úton kell kezelni, hanem a moderálásra kellene ösztönözni a hozzászólókat.

Az MTE viszont vigyázni szeretne arra, hogy a valós, konstruktív és oda illő hozzászólásokat és hozzászólókat viszont ne üldözzék el bármi nemű szabályozással, hiszen mindössze az összes kommentelő kb 16% számítható valós trollnak. Arra is kitért ebben a bizonyos vitaanyagban, hogy vajon a szolgáltatót mennyire lehet (ha lehet egyáltalán) felelősségre vonni egy ilyen esetért, illetve azon keresztül büntethető-e egy esetleges jogsértő troll.

A kutatási eredményeire hivatkozva, az MTE kijelentte, hogy szükségét érzi egy olyan jogszabály rendszer kialakításának, amellyel a trollokat meg lehet fogni, és esetlegesen az anonimitásukat feloldani. Sajnos viszont, sokszor a trollokkal viszont nem lehet jogilag elbánni, ezért szeretnék a már említett önmoderálást is előtérbe helyezni.

Forrás: IT café